1.Best friends




Minden egy hónapja kezdődött.Éppen a kedvenc kávézóm felé tartottam amikor neki mentem egy nagyon kedves fiatalembernek.Segítőkész volt és minden papírt ami a kezemből a földre került segített felszedni. Biztos lett volna jobb dolga mint,hogy segít egy ügyetlen lánynak pár íratott összekaparni a földről. Megköszöntem mindent neki és tovább álltam.Sokszor gondoltam rá így megpróbáltam felkutatni.Sikerült is.Elkezdtünk találkozgatni,olyam dolgokról beszélgetni amiről még senkivel nem beszéltem.Ennek a kávézós esetnek köszönhetem,hogy megtaláltam életem első igazi barátját akiben bízhatok és mindent elmondhatok neki mert nem kell attól félnem,hogy ki nevet.
-Bogi itt vagy?-legyezte a kezét az előttem ülő legjobb barátnőm,Vanda.
-Persze csak egy cseppet elgondolkoztam.
-Olivér?!-emelte fel a hangját.
-De hogy is.Te bolond vagy.Azon gondolkodtam,hogy...-kerestem a megfelelő választ. Még sem mondhattam meg Vandának,hogy megint róla van szó.Sosem bírta Olivért.Az irodában rengetegen sürögtek-forogtak.Néha már én sem tudtam hol áll a fejem a nagy felfordulásban.Vettem egy mély levegőt leadtam a jelentésem és hazaindultam.Pest utcái hidegek,különösen ha tél van.Fogvaccogtattva értem fel a jó meleg lakásomba.Nem akartam mást csak ágyba bújni.De ezt a szép gondolat menetet a csengő hangja szakította meg.
-Szia hercegnő!
-Áhh..Oli tudhatam volna ki más.-sóhajtottam majd utat mutattam neki.
-Nem is örülsz nekem?-kérdezte miközben a fogasra akasztotta a kabátját.
-Nem erről van szó,csak fáradt vagyok.Attól,hogy te egésznap énekelgetsz én egy rohadt irodaházban zsörtölődöm.-fontam össze a karom a mellkasom előtt.
-Nem énekelgetek hanem éneklek.Nagy különbség van a kettő közt.
-Mostmár ezt is tudom de tulajdonképp miért is jöttél?
-A fiúktól azt a megbízást kaptam,hogy cipeljelek el bulizni.
-Az kizárt!-hadakoztam.
-Pedig muszáj lesz!-lépett egyre közelebb hozzám.
-Nem!
-Biztos vagy benne?Még meggondolhatod.-nézett rám kacéran.
-Biztos.-döntöttem el a fejem.
-Te mondtad.-suttogta majd felkapott a vállára.
-Tegyél le!-parancsoltam neki.
-Amíg azt nem mondod,hogy jössz nem!
 -Utállak Patocska Olivér.-sóhajtottam.
-Akkor ez igent jelent?-Igen csak tegyél már le.-sóhajtottam.Azonnal le is tett és elküldött készülödni.A "készülődés" abból állt,hogy kifésültem a hajam.
-Mehetünk?-kérdezte izgatottan.Nem mondtam semmit csak lerántottam a kabátom a fogasról és kimentem az ajtón. -Jaj a hercegnő durcizik.-szólalt meg a hátam mögött jövő barátom.